Barangolások öt kontinensen és a huszadik század rejtélyei
Az ősszel új műsorokat indított a Magyar Televízió. Október 14-én, 23 órakor volt látható a Barangolások öt kontinensen első adása, amelyben a szerkesztő-műsorvezető Gereben Ágnes a globálissá vált világ előnyeiről és hátrányairól, az emberi agynak a változásokra való reakcióképességéről beszélgetett Hámori József agykutató akadémikussal.
A filmbejátszásokkal és fotókkal illusztrált műsorban szó esett arról is, hogy az államszocialista rendszerek összeomlása után miért szenvedett vereséget az egész világon a liberalizmus. Néhány héttel később, november 5-én néhány perccel este 11 után az MTV-n kezdetét vette Kun Miklós történész, egyetemi tanár új, kétheti műsora is, A rejtélyes 20. század címmel. Az első rész a második világháború kitörésének, az európai kontinens felosztásának titkairól és a Molotov–Ribbentrop-paktum rejtélyeiről szólt. Az adásban ismeretlen fényképek szerepeltek Molotov szovjet külügyi népbiztosnak a hitleri Németországban tett hivatalos útjáról. Ez világpremier: a fotókat tartalmazó albumra Kun Miklós egy amerikai könyvtár kézirattárában bukkant rá.
Hangulatos polgári szoba a stúdióban Gereben Ágnes új műsora a Magyar Televízióban: egy kis történelem, egy kis földrajz, egy csipet tudomány, némi humorral fűszerezve Gereben Ágnes történésszel, az ELTE habilitált tudományos főmunkatársával, kandidátusával annak kapcsán beszélgetünk, hogy október 23-án a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést kapta több évtizedes tudományos, oktató és publikációs tevékenységéért. Új televíziós műsorsorozata – amely Barangolások öt földrészen címmel a Magyar Televízióban október 14-én mutatkozott be – első adásáról kérdeztük, amelyben azt tárgyalták Hámori József agykutató professzorral, hogy milyen hatással van az emberi viselkedésre a globalizáció, valamint arról, hogy mik a következő epizódok tervezett témái.
– Tanuljunk vagy tanítsunk?
– Annyi minden történik körülöttünk, hogy az ember a folyamatos tanulás állapotában kénytelen élni. Amikor a Barangolások öt földrészen címet adtam a műsoromnak, arra gondoltam, hogy tanuljunk együtt a nézővel: ismerjük meg a felgyorsult világban végbemenő változásokat és azok okait, sőt esetleges következményeit is. Az volt a szándékom, hogy a beszélgetésekbe becsempészek egy kis történelmet, egy kis földrajzot, egy csipet tudományt, érdekes történeteket, némi humorral fűszerezve. Az Echo Tv-ben csaknem négy esztendőn át készített műsoraimra érkezett visszajelzésekből tudtam, hogy a nézőket – és távolról sem csak a „vájt fülű értelmiséget” – őszintén érdekli ez a fajta megközelítés. Emellett, mivel az egyetemi oktatáson kívül már vagy negyedszázada a médiában is dolgozom, fontos volt számomra, hogy a szokásos stúdióvilágtól eltérő közeget teremtsek a műsorhoz. Ezért megkértem a rendezőt, hogy a legtöbb tévéműsor díszletéül szolgáló szögletes asztal, szögletes székek, szögletes díszletek helyett varázsoljuk a stúdióba egy hangulatos polgári otthon nappaliját, barátságos fényű asztali lámpákkal. Ragaszkodtam hozzá, hogy legyen ott egy szép kaspóban a kedvenc virágom, egy rózsaszín azálea is. Varga Zs. Csaba rendezőt fellelkesítette az ötlet, és addig kutatott az MTV kelléktárában, amíg meg nem teremtette ezt a miliőt. Hálás vagyok neki ezért, mert a beszélgetések számára roppant kellemes közeget biztosít. Láthatólag a stáb is élvezi ezt.
– A globális világ kihívásairól szólt az első adás, Hámori József professzor részvételével.
– Azért hívtam őt, hogy neurobiológusként ennek a folyamatnak az emberi agyra gyakorolt hatásáról beszéljen. De megkértem, legyen a műsor egyben az eleven, értékelvű konzervatív polgári gondolkodás példája is. Szívesen eleget tett a kérésemnek, és a jókedvű beszélgetés, amely az idegrendszer bámulatos alkalmazkodóképességének példájával indult, szinte észrevétlenül eljutott odáig, hogy a zsidó–keresztény civilizáció milyen – máig érvényes – útmutatót adott a világnak. – Hogyan lett a következő adás témája a távoli Arktisz? – Arról szerettem volna beszélgetni, hogy mi mindent jelent a vészesen felgyorsult olvadás az öt kontinens emberisége számára. De mivel nemcsak a virágokat, hanem az állatokat is elfogultan kedvelem, az Arktiszon élő jegesmedvék sanyarú sorsáról sem feledkezhettem meg: ők, mint ismeretes, gyűrűs fókát esznek az úszó jégtáblákon, a nőstények azonban a szárazföldre mennek életet adni az utódaiknak. Igen ám, de a felmelegedés miatt megnőtt a távolság a jégtáblák és a föld között. Ezért a vemhes jegesmedvéknek egyre nagyobb utat kell megtenniük, mind gyengébbek lesznek, mire megérkeznek, és a nehéz feltételek között világra hozott bocsok negyvenkét százaléka egyéves kora előtt elpusztul.
– Nagyon szépek voltak ennek a műsornak a képei. És merre tovább, az öt kontinens közül melyik következik?
– Dél-Amerikával akartam folytatni, utána Afrika jött volna. Felhívtam egy csodálatos embert, aki mindent tud a földrészről, nagykövetünk is volt, rengeteg könyvet fordított. Valamikor már volt vele egy tévébeszélgetésünk Dél-Amerikáról, számomra életre szóló élménynek bizonyult. Megbeszéltük, mikor lesz a műsor, de Benyhe János két héttel a felvétel előtt összeesett az utcán, és meghalt. Sokan vagyunk, akiknek hiányozni fog.
– A halála miatt meg kellett változtatni a terveket?
– Igen. Szó sem lehetett se Dél-Amerikáról, se Afrikáról, teljesen más témák felé kellett fordulni. Az jutott eszembe, hogy a január elsején kezdődő magyar EU-elnökség egyik legfőbb prioritása a Duna-stratégia lesz, amelynek végleges programját egyébként 2011 közepén kell letenni. Tizenkilenc országot érint, ezek mindegyike valamilyen formában a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik, vagy – mint Csehország, Szlovénia, Bosznia-Hercegovina és Montenegró – a régió kultúrájának részese. A felsorolásból is látszik, hogy az Európai Unió eddigi egyetlen hasonló programjával, a Balti-stratégiával szemben a Duna-stratégia résztvevői Németországtól a balkáni országokig nagyon különböző államok. Szövevényes a feladatok hosszú sora is: a környezetvédelemtől, a vízgazdálkodástól, a flóra és a fauna megmentésétől, a szállítási infrastruktúra egységesítésétől a Duna menti erdei iskolák kialakításán át a bioszféra-rezervátumok kialakításáig. Gazdasági szempontból – ezen belül a turizmus számára is – felmérhetetlen lehetőségeket rejt a Duna és vonzáskörzete. Igaz, Brüsszel nem ad külön forrásokat a térség felemelését szolgáló stratégiának, a meglévő alapokból azonban jelentős összegeket lehet felhasználni. Elkészültek a magyar tervek, erről is beszámoltunk a tévé hűségesen velünk éjszakázó nézőinek.
Forrás: Magyar Hírlap
Hangulatos polgári szoba a stúdióban Gereben Ágnes új műsora a Magyar Televízióban: egy kis történelem, egy kis földrajz, egy csipet tudomány, némi humorral fűszerezve Gereben Ágnes történésszel, az ELTE habilitált tudományos főmunkatársával, kandidátusával annak kapcsán beszélgetünk, hogy október 23-án a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést kapta több évtizedes tudományos, oktató és publikációs tevékenységéért. Új televíziós műsorsorozata – amely Barangolások öt földrészen címmel a Magyar Televízióban október 14-én mutatkozott be – első adásáról kérdeztük, amelyben azt tárgyalták Hámori József agykutató professzorral, hogy milyen hatással van az emberi viselkedésre a globalizáció, valamint arról, hogy mik a következő epizódok tervezett témái.
– Tanuljunk vagy tanítsunk?
– Annyi minden történik körülöttünk, hogy az ember a folyamatos tanulás állapotában kénytelen élni. Amikor a Barangolások öt földrészen címet adtam a műsoromnak, arra gondoltam, hogy tanuljunk együtt a nézővel: ismerjük meg a felgyorsult világban végbemenő változásokat és azok okait, sőt esetleges következményeit is. Az volt a szándékom, hogy a beszélgetésekbe becsempészek egy kis történelmet, egy kis földrajzot, egy csipet tudományt, érdekes történeteket, némi humorral fűszerezve. Az Echo Tv-ben csaknem négy esztendőn át készített műsoraimra érkezett visszajelzésekből tudtam, hogy a nézőket – és távolról sem csak a „vájt fülű értelmiséget” – őszintén érdekli ez a fajta megközelítés. Emellett, mivel az egyetemi oktatáson kívül már vagy negyedszázada a médiában is dolgozom, fontos volt számomra, hogy a szokásos stúdióvilágtól eltérő közeget teremtsek a műsorhoz. Ezért megkértem a rendezőt, hogy a legtöbb tévéműsor díszletéül szolgáló szögletes asztal, szögletes székek, szögletes díszletek helyett varázsoljuk a stúdióba egy hangulatos polgári otthon nappaliját, barátságos fényű asztali lámpákkal. Ragaszkodtam hozzá, hogy legyen ott egy szép kaspóban a kedvenc virágom, egy rózsaszín azálea is. Varga Zs. Csaba rendezőt fellelkesítette az ötlet, és addig kutatott az MTV kelléktárában, amíg meg nem teremtette ezt a miliőt. Hálás vagyok neki ezért, mert a beszélgetések számára roppant kellemes közeget biztosít. Láthatólag a stáb is élvezi ezt.
– A globális világ kihívásairól szólt az első adás, Hámori József professzor részvételével.
– Azért hívtam őt, hogy neurobiológusként ennek a folyamatnak az emberi agyra gyakorolt hatásáról beszéljen. De megkértem, legyen a műsor egyben az eleven, értékelvű konzervatív polgári gondolkodás példája is. Szívesen eleget tett a kérésemnek, és a jókedvű beszélgetés, amely az idegrendszer bámulatos alkalmazkodóképességének példájával indult, szinte észrevétlenül eljutott odáig, hogy a zsidó–keresztény civilizáció milyen – máig érvényes – útmutatót adott a világnak. – Hogyan lett a következő adás témája a távoli Arktisz? – Arról szerettem volna beszélgetni, hogy mi mindent jelent a vészesen felgyorsult olvadás az öt kontinens emberisége számára. De mivel nemcsak a virágokat, hanem az állatokat is elfogultan kedvelem, az Arktiszon élő jegesmedvék sanyarú sorsáról sem feledkezhettem meg: ők, mint ismeretes, gyűrűs fókát esznek az úszó jégtáblákon, a nőstények azonban a szárazföldre mennek életet adni az utódaiknak. Igen ám, de a felmelegedés miatt megnőtt a távolság a jégtáblák és a föld között. Ezért a vemhes jegesmedvéknek egyre nagyobb utat kell megtenniük, mind gyengébbek lesznek, mire megérkeznek, és a nehéz feltételek között világra hozott bocsok negyvenkét százaléka egyéves kora előtt elpusztul.
– Nagyon szépek voltak ennek a műsornak a képei. És merre tovább, az öt kontinens közül melyik következik?
– Dél-Amerikával akartam folytatni, utána Afrika jött volna. Felhívtam egy csodálatos embert, aki mindent tud a földrészről, nagykövetünk is volt, rengeteg könyvet fordított. Valamikor már volt vele egy tévébeszélgetésünk Dél-Amerikáról, számomra életre szóló élménynek bizonyult. Megbeszéltük, mikor lesz a műsor, de Benyhe János két héttel a felvétel előtt összeesett az utcán, és meghalt. Sokan vagyunk, akiknek hiányozni fog.
– A halála miatt meg kellett változtatni a terveket?
– Igen. Szó sem lehetett se Dél-Amerikáról, se Afrikáról, teljesen más témák felé kellett fordulni. Az jutott eszembe, hogy a január elsején kezdődő magyar EU-elnökség egyik legfőbb prioritása a Duna-stratégia lesz, amelynek végleges programját egyébként 2011 közepén kell letenni. Tizenkilenc országot érint, ezek mindegyike valamilyen formában a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik, vagy – mint Csehország, Szlovénia, Bosznia-Hercegovina és Montenegró – a régió kultúrájának részese. A felsorolásból is látszik, hogy az Európai Unió eddigi egyetlen hasonló programjával, a Balti-stratégiával szemben a Duna-stratégia résztvevői Németországtól a balkáni országokig nagyon különböző államok. Szövevényes a feladatok hosszú sora is: a környezetvédelemtől, a vízgazdálkodástól, a flóra és a fauna megmentésétől, a szállítási infrastruktúra egységesítésétől a Duna menti erdei iskolák kialakításán át a bioszféra-rezervátumok kialakításáig. Gazdasági szempontból – ezen belül a turizmus számára is – felmérhetetlen lehetőségeket rejt a Duna és vonzáskörzete. Igaz, Brüsszel nem ad külön forrásokat a térség felemelését szolgáló stratégiának, a meglévő alapokból azonban jelentős összegeket lehet felhasználni. Elkészültek a magyar tervek, erről is beszámoltunk a tévé hűségesen velünk éjszakázó nézőinek.
Forrás: Magyar Hírlap
[matesz]
További hírek:
Információ:
Kapcsolatfelvétel | Adatvédelemi nyilatkozat | Impresszum
MCOnet 2001- 2012. - Minden jog fenntartva - Copyright - www.mconet.hu
MCOnet 2001- 2012. - Minden jog fenntartva - Copyright - www.mconet.hu
International
www.mconet.biz
www.mconet.biz